Bodolyabér község a dél-dunántúli régióban, Baranya megyében, a komlói járásban található. A települést Oroszló északról Kishajmás nyugatról Magyarhertelend délkeleti irányból határolja. Jelentősebb városok a közelben Sásd és Komló a település a Kaposvár és Pécs között húzódó 66- os számú főút leágazó mellékutakon közelíthető meg, illetve a Dombóvár Komló vasútvonalon is el lehet jutni a községbe. A MÁV a vasútvonalat (menetrendváltással) 2009 december 13.-tól megszüntette de 2010 december 12.-től újra a személyforgalom rendelkezésére áll. Bodolyabér vasútállomáson az 1903-as évekből származó menetrendben Egyházbér néven szerepelt a megállóhely a település határában, a település központjától távolabb helyezkedik el Dombóvár irányában a következő állomás Mindszentgodisa, Komló irányában Magyarhertelend.

Az igen ritka járatszámnak köszönhetően (naponta csak két szerelvény áll az utasok rendelkezésére) leginkább autóbusszal illetve személygépkocsival megoldható a szomszédos települések esetlegesen távolabbi úticélok megközelítése. Az Észak Mecsek lábánál elhelyezkedő település erdőséggel borított térszíneiben beékelődött a község határában elterülő szántók ezzel idilli képet varázsolva. Bodolyabér dombjairól kémlelve láthatjuk a település egészét a táj természetes növénytakarója a szubmediterrán a fajokban gazdag tölgy-kőris-szil ligeterdő, illetve a gyertyános-kocsányos tölgyesek.

A települést északról a Baranya-csatorna határolja, amely a Mecsek északi részén ered mintegy 390 méteres tengerszint feletti magasságban. A csatorna előbb nyugatnak veszi az irányt, majd észak felé veszi útját végül északkeleti irányban torkollik a Dombóvártól keletre elhaladó Kapos folyóba. Számos mellékvízfolyás csatlakozik a Baranya csatornába, többek között a Kaszárnya-patak Kishertelendnél, a Felsőmindszenti vízfolyás Oroszló és Felsőegerszegpuszta között, a Gödrei-vízfolyás Sásdnál a Kisvaszari-vízfolyás Vásárosdombó közelében a Sárádi-patak Kaposszekcsőnél.

A legrégebbi írásos emlékek az adószedésekből, a pápai „visitatic canonica” összeírásából, a kapcsolódó és önálló népszámlálásokból maradtak.

Bodolyabér két település kis Bodaja és Egyházasbér egyesülésével jött létre 1950-ben. A „minisztertanács 1950 évi szeptember hó 1. napján hozott határozata alapján” elrendelte Egyházbér és Kisbodolya egyesítését. Így 1950 szeptember 6-án született meg Bodolyabér a Mecsek és Zselic találkozásánál elterülő, az akkor alig 300 főt számláló kis hegyháti település. A falu eredetileg 80 -1200 méterre keletre volt a mostani helyétől.

A török hódoltság alatt azonban nagy része elpusztult. Ezután döntött úgy az akkori lakosság, hogy a környező domb védelmét kihasználva annak lábánál építik újra a közösségeket.

Kisbodolyát 1332-ben említették először az oklevelek Beel néven. 1421-ben újabb utalást találunk Kisbodolyára „Bodola” néven. A települések lakosságszámára a hódoltság és a Pécsi szandzsák közelsége nyomta rá a bélyegét. A feljegyzéseken jól végig lehet követni a falu nevének alakulását. Beel (1290) Eghazasbel (1542) Egyházasbér (1808) Egyházbér (1910) Bodola (1332) Alsóbodolya (1582) Kisbodolya (1910). A községek a török idők után indultak növekedésnek 2017-ben a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtáranak adatai alapján 199 fő élt a községben.

Az első önálló iskola 1802-ben alakult, éss egészen 1989 ig fennmaradt, amikor a kevés születés miatt bezárták.

A jelenleg ismert Bodolyabér két település Kisbodolya és Egyházasbér egyesülésével jött létre 1950-ben. A két település első írásos említése 1332-ből származik a települések lélekszáma a török idők után növekedésnek indult a lakosság a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva a mezőgazdaságból állattartásból igyekezet megélni.

Az első iskola 1802-ben nyitotta meg kapuit és egészen 1989-ig működött amikor is a tanulók elenyésző száma miatt bezárták.